Gyilkos hang Hazafel� az �jj s�t�tj�ben egy hangot hallottam, egy kedves m�z�des hangot,m�gis megriadtam. Nem tudtam hova k�tni,hogy kinek hangja lehet, annak ellen�re,hogy f�ltem a hangt�l,felkeltette �rdekl�d�semet. Lassan elindulta,remeg� l�baimmal l�pdeltem a hang fel�, riadtan kerestem,ki �?,de sehogy sem �rtem a hang tulajdonosa el�. Csend van,mintha mindenki megriadt volna a hangt�l, egyed�l vagyok a hanggal,s messze lak�somt�l. F�lek!�rzem,hogy k�zel�t a hang,de meg sem mozdulok, menek�ln�k a hangt�l �szben,de sz�vben m�gsem akarok. Szeretn�m,ha most,kire v�gyok,annak hangja lenne, akkor tal�n nyugodt lenne testem pici lelke. M�g�ttem van a hang,jaj,tal�n meg�l, vagy lehet,hogy ez a hang egyszer majd sz�vemben t�nd�k�l? A hang egyre csak terjed,mint sz�vemben a f�lelem, tulajdonos�t nem l�tom,hi�ba keresi k�t szemem. K�zeledik a s�t�tben,mintha futna fel�m, sz�vem hevesen kalimp�ls �rzem m�r,meghalok �n. Hirtelen kicsiny sz�vem meg�ll,s nem mozdul, a gyilkos hang meg�lte,�j �tra m�r nem indul. M�r l�tom,ott �ll el�ttem,�,kit rem�ltem, meghaltam miatta,pedig nagyon szerettem. Szeretn�k �lni vele,boldogan sok�ig, de nem lehet,viszont testem elk�s�ri a s�rig. Hullik k�nnye,s egyre gyakrabban esnek arcomra k�nnyeinek cseppjei, nem �rtem,mi�rt szomor�,hisz nem voltam senkije sem neki. M�gcsak ismerni sem ismert,hisz titokban szerettem, de bevallan�m neki,hogy elmondani soha nem is mertem. Rossz az �rz�s,hogy szerelmem hangja,mi meg�lt, halott testem pont az � karj�ba d�lt. Lecs�szik m�g utolj�ra arcomon egy k�nnycsepp, ajkamra lehel egy b�cs� cs�kot,�s sajn�lja,hogy �gy lett. Holt testem f�l�tt elmondja,mennyire szeretett, mindent elmond,azt is mi�rt k�vetett. "Minden nap l�ttalak,�s m�r nem b�rtam tov�bb, k�vettelek ezen az �jszak�n �t. Szerettelek,�s el akartam mondani neked, de minden hi�ba,most f�j�n �lelem halott testedet. B�r el�bb lett volna merszem bevallani mindent, most felborult az �letem s csak �rizni tudlak idebennt. V�ge,pedig boldogok lehett�nk volna, de ne f�lj szerelmem,egy�tt lesz�nk,lehet hogy m�r holnap. Mert nem b�rok n�lk�led soha t�bb� �lni, szeretn�k �n is azonnal meghalni". A fi� hazament,elvitte testemet, agyonsz�rta mag�t,mert nem b�rta a terhet. Kimondta m�g utolj�ra szerelm�nek nev�t, csak fek�dt haldokolva,s v�rta mikor l�tja kedves�t. Megfogta a kez�t,s akkor lett v�ge, �gy t�rt�nt,hogy egy hang miatt elt�nt k�t ember �lete. M�r egy�tt vannak,s nincsenek titkok,el nem mondott szavak, nem tudtak �lni,�gy h�t be�lltak angyalnak. Mai napig meg�ll azon az utc�n,ki arra j�r, l�tni v�li ahogy cs�kol�zik egy fi� �s egy l�ny. Ott vannak,azon az utc�n tov�bb �lnek, s t�bb� m�r semmit�l sem f�lnek.